Alapítója és vezetője: Várföldi László zenetanár

A Csepeli Schola 1990 őszén alakult abból a célból, hogy a II. Vatikáni Zsinat határozatai alapján ( Sacrosanctum Concilium ) annak, a szent zenére való utasításait a gyakorlatban megvalósítsa. Ebben a munkánkban nagy segítségünkre volt a templom akkori plébánosa Sebestyén Imre atya.

Miből is indultunk ki? A liturgikus konstitúció kiemeli az egyházi zene méltóságát és fontos feladatát: "Minden más művészi kifejezésmód fölé emelkedik, leginkább azért, mert a szent szövegeket kísérő dallam az ünnepélyes liturgiának szükséges és a teljességhez tartozó része".  Ezért "a szent zene annál szentebb lesz, minél szorosabban kapcsolódik a liturgikus cselekményekhez" (112. p.) Ezt a gondolatot jóval korábban megfogalmazta X. Pius Pápa a "Tra Le Solicitudini" kezdetű Egyházzenei Motu Propriója.
Többek között ezt írja: Az egyházi zenének szentnek, művészinek és egyetemesnek kell lennie.
Ennek az egyáltalán nem jelentéktelen elvárásnak szerettünk volna megfelelni eddigi munkánkban, hiszen a 2000 éves Római Egyház liturgikus zenei kincse felmérhetetlenül gazdag, s ha még hozzávesszük a Magyar Egyház közel 500 éves regionális rítus hagyományát, akkor igazán magasra kellett raknunk a mércét.  Mivel a zsinat egyértelműen állást foglalt atekintetben, hogy az egyházi zenében mik a prioritások, ( gregorián korális, vokálpolifónia, igényes népének, 116. és 118. p. ) mi is ebbe az irányba indultunk. Egyfelől az 1984-ben megjelent új népének tárat vettük alapvetésnek, amely megfelelt a zsinati elvárásoknak és könnyen megtanulható, bibliai szöveget használó, liturgiába illő és üdvös dallamokat alkalmaz. Másfelől a római és magyar hagyomány sok évszázados kifogyhatatlan, gazdag gregorián alap kincsét kezdtük birtokba venni az egyházi év ciklikus rendjét követve.
Ily módon sikerült a nagy ünnepkörök liturgikus zenei anyagát megtanulni, ezeknek egy részét beemelni a liturgikus gyakorlatba, másrészt egyházzenei és világi hangversenyeken bemutatni ezeket a tételeket.  Fontosnak tartottuk, hogy gyerekeink megismerkedjenek a liturgiában helyet nem kapó, de amúgy igen értékes egyházi hagyományokkal is, azaz paraliturgikus funkciójú népi és megkomponált dramatikus anyagokkal. Így került sor több alkalommal értékes karácsonyi pásztorjáték bemutatóra, vagy az ugyancsak ez ünnepkörhöz tartozó Dániel játék előadására csak gyerekszereplőkkel latin nyelven. A Schola programjába vette adventben és nagyböjtben, ill. jeles egyházi ünnepek alkalmával, hogy vesperást énekel ezen alkalmakkor a zsinat szellemében ( SC. 100. p. )

A több mint tíz év töretlen liturgikus szolgálatának gyümölcsei értek meg két egymást követő év lemezfelvételein, amelyeken Ünnepkörök címmel nagyhét, húsvét és karácsony liturgikus zenei anyaga szólal meg. Ezek a felvételek 2003 és 2004-ben készültek a Csepeli Jézus Szíve Templomban.

A Csepeli Schola alapító tagja a Gödöllői Schola Tábornak ahol nyaranként scholák és énekes iskolák gyűlnek egybe közös munkára az ország minden részéből, továbbá kezdetek óta részt veszünk a Magyarok Nagyasszonya Egyházzenei Fesztivál munkájában, hol önálló szereplőként, hol közös produkciókban vagy liturgikus eseményekben.

Ide kattintva további képeket tekinthet meg a Scholáról

A cikket küldte: Várföldi László
A képek elérhetőségét küldte: Paszabi Ágnes