Jótékonysági Vásár 2022

2022-06-14 20:22:12

"A jó ember szívének jó kincséből hoz elő jót." Lukács 6,45

Köszönetet mondunk mindenkinek aki segített abban, hogy a járványhelyzet miatti két év kihagyás után ismét eredményes Jótékonysági vásárt tarthatott a Karitász csoport.

Az Ég tartja a Földet

2022-06-02 18:37:44

ISTENFÜGGŐ VAGYOK!

Egy hónappal a bemutató után ki lehet jelenteni: igazi közönségsiker Szikora Róbert Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló musicalje, Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje. A darab ötletgazda-zeneszerzőjével beszélgettünk személyes hitéről, Árpád-házi Szent Erzsébet évtizedekkel ezelőtti hívásáról, „istenfüggőségről” és életörömről.

FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA

– Hogy találta meg ez a téma?

– Jött utánam. A hetvenes évek közepén a Hungária együttessel az NDK-ban, azon belül Wartburgban jártunk, és a környékbeli templomok látogatása közben feltűnt egy kislány szobra: Türin­giai Szent Erzsébeté. Mikor hazajöttem, észrevettem, hogy sok helyen egy rá nagyon hasonló kislány szobra bukkan fel: Árpád-házi Szent Erzsébeté. Kiderítettem, hogy ez ugyanaz a hölgy, azaz Szent Erzsébet magyar, nem pedig türingiai. Akkor azt gondoltam, hogy egyszer még ennek hangot adok, kikiáltom ország-világ előtt, hogy el a kezekkel Árpád-házi Szent Erzsébettől! Később, a 2000-es évek elején javasoltam a Koltai testvéreknek, hogy csináljuk meg. Ők írtak egy nagyon szép szinopszist, de én akkor valamiért megijedtem, hogy nekem most tényleg egy musicalt kell írnom? Visszakoztam. Aztán 2020-ban felkértek, hogy legyek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnöke. Itt hozott össze a sors Zsuffa Tündével, aki korábban a bécsi nagykövetségen dolgozott, és nem mellesleg író. Javasoltam neki, hogy írja meg Szent Erzsébet történetét. Húzódozott először, hiszen ő leginkább mai történeteket ír. Javasoltam, hogy mivel anyanyelvi szinten beszél németül, nézze meg legalább, hogy a német kódexekben mi áll róla. Végül kötélnek állt és olyan történeteket talált, amiket itthon még soha nem hallott senki Szent Erzsébetről, ez már neki is nagyon tetszett. Három hónapig írt, Szent Erzsébet teljesen föltárta magát neki.

– Önnek a családjából ered a hite? Mi mélyítette el a személyes hitét az élete folyamán?

– Pontosan nem tudom. Rákospalotán nőttem fel, mindenkim odatartozik sok-sok íziglen. Ugyanúgy jártunk templomba, mint sok becsületes keresztény ember arrafelé. Édesanyám, nagymamám meg a dédi keresztények voltak, nagy Jézus Szíve szobor volt otthon, azt ma is őrzöm. A nagymamám két világháborún túl volt, ott pedig aztán a sátán belekap az emberbe, kétségek ébrednek, hogy hol van a bajban Isten? De kitartottak a hitükben. Én is megörököltem azt, hogy hinni kell a Jóistenben, mert Ő jó, és szeret minket. Hat-hét éves koromban a nagymamámmal rendszeresen jártunk Rákospalotán a piacra, ahonnan elmentünk a palotai nagytemplomba is. Ennek volt egy udvara, a templomudvar falában pedig volt egy kisplasztika arról, hogy az ördög sütögeti kondérban az embereket. A nagymamám azt mondta, hogy ha rossz kisfiú leszel, akkor így jársz te is. Én azt komolyan vettem, hogy nem akarok üstbe bekerülni. De aztán jött a tinédzserkor és sokféle válság, ami eltávolított a vallástól. Végül csak visszataláltam.

– Hogy történt?

– Ezt leírtam A könyv című dalban, amit a kongresszuson elénekeltem a Hősök terén. 18 éves voltam, játszottunk a Ferm együttessel a Balatonon. Egy zenész valóságos félisten volt akkor, körülrajongtak a lányok, és buli volt az egész élet. Egyszer Siófokon volt dolgunk dél­előtt. A negyvenfokos melegben pedig a templom előtt eszembe jutott, hogy én bent gyermekkoromban mindig fáztam. Beléptem hát a kapun, néztem a szobrokat s egyszer csak azt vettem észre, hogy térdelek, a térdelőpadból a tömjénfüst illata árad, ami több száz éve oda be­ivódott. Utána már nem tudom, hogy mi történt. Annyi biztos, hogy becsuktam a szemem, és elkezdtem gyónni a Jóistennek. Az ember akkor tud gyónni igazán, amikor rájött, hogy menthetetlen, hogy vége. Olyankor talán olyan szemmel nézi magát, mint ahogy a Jóisten nézi őt. Imádkoztam és sírva fakadtam. Mikor kijöttem, megfogadtam, hogy ezután mindennap kapcsolatba lépek az Úrral. 1995-től naponta járok szentmisére is. De voltak kisebb megtéréseim is. Azért használom ezt a szót, mert olyan ez, mint korrigálni az egyébként egyenesben tartott kormányt. Külföldre is csak akkor megyek azóta, ha tudom, hogy van a közelben templom.

– A mindennapi mise mit ad önnek?

– Magamtól hajlamos lennék szétesni, szétfolyni, a szentmise viszont keretet ad az életemnek. De ami ennél fontosabb, hogy örömmel tölt el. Boldog vagyok, hogy Jézus Krisztus testét és vérét veszem magamhoz. Ez tartja meg az embert az örök életre. Ezt ha az ember felfogja, egy évben csak egyszer, egy századmásodpercre a lelke megszólítja, akkor nem tud róla lemondani és függő lesz. Istenfüggő. Az csak egy plusz, ha egy pap jó homíliát tud mondani, de a mennyei dolog akkor kezdődik, amikor megkezdődik a felajánlás. Magát ajánlja fel minden misén Krisztus. Ő az oltár, Ő az áldozat és minden Ő.

– A dalok írása közben érzékelte azt, hogy valami odaföntről is jön?

– Sok mindenért érdemes és kell is fohászkodni a Jóistenhez, reggel, délben, este. Az egyik kedvenc szentem, Szent József, a munka szentje. Tőle kértem azt is, hogy segítsen elkészíteni a Szent Erzsébet életéről szóló darabot. Egy musical keményebb dió egy popalbumnál. Nagyon sok pénz kell hozzá és sok ember, akikkel kompromisszumokat kell kötni, ami kemény pálya nekem. De Szent József közbenjárt. Éreztem az ő hatását. Eljutottam Lezsák Sándorhoz, Zsuffa Tündéhez, a rendező Cseke Péterhez. Magamtól nem tudtam volna mindent összehozni, ezt a Jóisten adta. Mikor a kongresszusra meghívtak, akkor a nemzetemnek, most pedig a Jóistennek viszonzok valamit abból, amit tőle kaptam.

– Különösen fontosnak tartja, hogy a fiatalokhoz eljusson a musical.

– Ha egy nem vallásos, de normális, átlagos fiatal meghallja a „szent” szót, kirohan a világból. Egy musical viszont vonzza őket. A darab egy olyan hölgyről szól, akinek ellenséges környezetben kellett felnőnie és szeretnie. A szerelmi szál mellett ott vannak Erzsébet látomásai, amik a misztikumot adják. A főszereplő a szemünk előtt válik szentté, így már nem elérhetetlen a fiatal nézők számára. Ez semmi más, mint hangos történelemóra.

– A magyarság számára ma miben áll a vallásos hit jelentősége?

– Ne felejtsük el, hogy a vallásos hitet lehet örökölni, de ápolni is kell. Ebben pedig meghatározó a korszak közhangulata. Én azt gondolom, hogy a fiataloknál újra és újra fellobban az ébredés. Ez minden egyháznál látható. Nagyon lényeges, hogy most ezt a kormány is segíti, támogatja a templomok modernizációját, megteremti az együttlét lehetőségét. A központban újra Krisztus áll. Ne felejtsük el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr hogy búcsúzik el: „Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindenek fölött.” Én, mivel a kommunizmusban nőttem fel, soha nem gondoltam, hogy egyszer olyan Magyarországon fogok élni, ahol a miniszterelnök pozitív értelemben veszi a szájára a Jóistent. Mára ez mégis megtörtént. Mária országa vagyunk, és Mária is dolgozik azért, hogy mi megmaradjunk. Ne felejtsük el Pio atyát se, aki azt mondta, hogy ilyen nagy hatású őrangyala szinte senkinek nincs, mint a magyaroknak. Jó lenne többet imádkozni az őrangyalunkhoz, a nemzet őrangyalához!

Eredeti cikk: https://demokrata.hu/kultura/istenfuggo-vagyok-530507/

Húsvéti gondolatok - karanténból

2022-04-19 16:35:03

5. Húsvéthétfő

Kedves Testvérek!
Az Eucharisztikus Kongresszust folytatva, idei Húsvétunk üzenete a 33. Zsoltár szava legyen:
"TEKINTSETEK RÁ, ÉS ELÁRASZT A FÉNY BENNETEKET"( Zs 33,6)

Kedves Testvérek!
Húsvéthétfő evangéliuma mindig az asszonyokkal, a feltámadás első hírvivőivel kezdődik. Igazán megérdemlik, hogy annyi népi szokással kedveskedjünk nekik. Az idei Húsvéton - a korábbi éveknél is jobban - a nőiség értékeit emeljük ki.
Testvérek! Húsvét előtt a halásztelki plébánia gyermekszobájában keresztséget beszéltünk meg. A gyermekek rögtön föltaláltak magukat a játékok között. A kétéves fiúcska rögtön az autóhoz nyúlt. Hanem a négyéves kislány! Végig figyeltem a szemem sarkából. Kivett egy babát, felöltöztette, és betette a babahintába. Amíg mi tárgyaltunk, végig gondoskodóan hintáztatta! Őrizzük meg ezt a képet. A normalitás tiszta képét! A belénk oltott nőiség tiszta képét.
Az apostolok férfiak voltak, a papok is férfiak, mégsem igaz, hogy az Egyház lenézné a nőket. Krisztust női kiséret, női koszorú is körülvette! És éppen most, a Föltámadás ünnepén, Húsvéthétfő ünnepén kiviláglik; ők a feltámadás első hírvivői. Ne szégyelljük kimondani, Mária Magdolna! És a többi, halotti kenetet vivő asszony! Amikor a csalódott férfiak szétfutnak, akkor - igen az asszonyok! - a kudarcot vallot, a bukottnak hitt Krisztus mellett is kitartanak, akár a keresztnél, akár a sírnál. És az ősi Egyház nem fél ezt megvallani. Józanul, átgondoltan írták meg az evangéliumokat, apostoli leveleket. És nem félnek kiemelni a nőket, a női munkatársakat. Az ókorban különös ez a méltóság. És a későbbi korokban is, az egyház vezetői, akár pápák is, nem szégyellnek hallgatni a nőkre. Az Úrnapját egy nő indította el - a középkorban! Az eucharisztikus kongresszusok sorát egy nő indította el - az Újkorban. Mi magyarok büszkén emlékezzünk az Árpád-házi nők világhírű szociális és apostoli szerepére.
Testvérek! Az idei Húsvéton egy most megjelent római dokumentumból emeljük ki a nők dicséretét. A dokumentum címét ma már csak a Biblia és a keresztények merik kimondani: "Férfinak és nőnek teremtette őket". A dokumentum ennek fényében beszél a genderről; a férfi-női szerepről. A dokumentum elismeri, hogy a "társadalom adósa a nőknek". És hogy a századok folyamán "bizonyos férfiuralom... befolyással volt az Egyházra is"(15. pont). Annál inkább hangsúlyozzuk ma, hogy a férfi és a nő méltósága egyenlő. Ma ebben a szellemben neveljük a fiatalokat. A Bibliából fakadó keresztény antropológia ma kiemeli a nőiesség értékeit(17 - 18. pontok). És most gondoljunk vissza a nyitó példára, a babáról gondoskodó négyéves kislányra! Mert a római dokumentum éppen ezekből a belénk oltott tulajdonságokból indul ki. Igen, ahogy a kislány ösztönösen a baba felé fordult. Na innen fakad a nők különlegessége! A Gyermek, az Élet hordozása miatt, az élet védelme, az élet fenntartása rendkívüli képességekkel ajándékozta meg őket. A római dokumentum szavaival "a nőkben meg van a másikra való nyitottság. Az élet helyzeteinek realistább, érettebb fölmérése...a konkrét valóság iránti érzék és tisztelet"(17. pont). Mondhatnánk, amíg a férfiak terveznek és álmodoznak, a nők két lábbal állnak a földön, és észreveszik a mindannapi gondokat. Ez a valóságra figyelés látszik, amikor "jóval túllépve a családi kereteket, a nevelésben tevékenykednek: árvaházakban, iskolákban, egyetemeken, gyógyító intézményekben, plébániákon, egyesületekben, mozgalmakban"(17. pont)
Az Élet hordozása és védelme miatt "a nők egyedülállóan tudják felfogni a valóságot: szembe tudnak szállni a nehézségekkel, lehetővé téve >>az életet még szélsőséges helyzetekben is<< és meg tudják őrizni a >>a jövőbe vetett bizalmat<<. Nézzünk a csepeli családoknál otthonra talált ukrán és magyar feleségekre, édesanyákra. Nézzük meg az ő alkamazkodó képességüket! Ahogyan a halálból életet tudnak varázsolni! Igen testvérek a föltámadás a halálból az életre a szemünk előtt történik! Mindjárt értjük, miről beszél a római dokumentum. Idézem is hosszabban a 18. pontját:
"Nem véletlen, hogy ahol oktatókra és nevelőkre van szükség, mindenütt kitűnik, milyen rendkívüli készséggel szentelik magukat a nők az emberi kapcsolatoknak, különösen a leggyengébbek és a legvédtelenebek javára. E munka során valami olyat valósítanak meg, ami érzelmi, kulturális és lelki anyaságnak nevezhető, s mely a személy fejlődésére és a társadalom jövőjére kifejtett hatása miatt valójában felbecsülhetetlen értékű. És hogyan hagyhatnánk itt említésnélkül oly sok katolikus nő és női szerzetesrend tanúságát, akik a különböző földrészeken a gyermekek, fiúk és lányok nevelését tették fő szolgálatukká".
Testvérek! Nem kell többet mondani. Inkább legyünk büszkék Húsvét hétfőjén azokra a kedves szokásokra amivel mi, magyar férfiak megtiszteljük őket. Igen legyünk büszkék! És életadó szolgálatukért ne sajnáljuk tőlük az életet jelképező vizet.

Amen

Húsvéti gondolatok - karanténból

2022-04-17 18:35:23

4. Húsvétvasárnap

Kedves Testvérek!
Az Eucharisztikus Kongresszust folytatva, idei Húsvétunk üzenete a 33. Zsoltár szava legyen:
"TEKINTSETEK RÁ, ÉS ELÁRASZT A FÉNY BENNETEKET"( Zs 33,6)

Kedves Testvérek!
Idei Húsvétunk jelmondata - az őszi Kongresszus monstranciájára tekintve - a zsoltár szava: "Tekintsetek Rá és eláraszt a fény benneteket!" Testvérek! Nagyon messziről kezdem. Köln városának balliberális vezetése most veszi ki a város címeréből a kölni Dómot! Így érvelnek: régi, ásatag. Nemrégen leégették az Európát, az európai kereszténységet jelképező Notre Dame-ot. A kölni Dómot nyolcszáz évig építették. Százötven méteres tornyával Európa legmagasabb gótikus katedrálisa. Úgy tanítják, a gótika csúcsíveivel fölfelé akar mutatni, Isten felé akarja emelni tekintetünket. Na ez a baj. Ez a régi, ásatag: a szeretetből eljövő Isten. A szeretetből magát feláldozó Isten. Pedig ahogy Szent Ágoston mondja: "... ő mitőlünk vette a halált, mi őtőle kaptuk az életet"(LH, Nagyhétfő). Hát emiatt fontos a magasba, felfelé mutató templomtorony; amikor Isten felé mutat, az élet felé mutat. Az élhető élet felé mutat! "Tekintsetek rá és eláraszt a fény benneteket"! Emlékszünk-e még testvérek, hol épült Németország első gótikus katedrálisa? Bizony, Szent Erzsébet sírja fölé! Nahát, az ő élete éppen azt példázza; az áll két lábbal a földön, aki fölfelé néz. Mert aki fölfelé néz annak biztos értékei, biztos alapjai vannak. Amit ma így mondunk: Isten, haza, család - ezek irányították Szent Erzsébet életét. Isten mindenek felett. Ettől volt magabiztos, ettől volt rend az életében. Krisztus után első a férje; igazi földi szerelemmel. A gyermekek gondos nevelése. Az örök vágyakozás szülőhazája, Magyarország iránt. És ettől szerette okosan a szegényeket is. Nem csak úgy osztotta a segélyeket. Tudta, hogy az Isten parancsa szerinti munka, a szorgalom tesz emberré. Egyik kezében a segélyt adta, a másikban lapátot a férfiaknak, orsót az asszonyoknak. Az ő fölfelé néző életét valóban "elárasztotta a fény". Az ő életében megvalósult, amit napjainkban Pál Feri atya így mond:"...És ha az ember Isten szeretetére válaszol, akkor egyszer csak benne a fogyhatatlan élet felragyog". Szent Erzsébet válaszolt Isten szeretetére és mindig ragyogó szemmel, ragyogó raccal jött ki kórháza kápolnájából. "Tekintsetek rá és eláraszt a fény benneteket".
Szent István királyunk emiatt építtetett templomokat, hogy tornyukkal fölfelé mutassanak, fölfelé emeljék őseink tekintetét. Egy az üzenetük: válaszd az önfeláldozó, megváltó Istent; "Válaszd az életet"! Szent István maga járt elő jó példával; Fehárváron fölépítette, hatalmas négy tornyával, az akkori Európa legnagyobb templomát! Üzenetét minden magyarnak értenie kellett, hogy a király miért támogatja a templomokat, iskolákat.
Testvérek! Húsvét ünnepén nem a kölni Dóm építőiről, nem Szent Erzsébetről, nem Szent István királyunk művéről beszélünk. Ők csak fölfelé mutató példák. Igaz, olyan példák, akik az értéket, az életet választották. Húsvét ünnepén, az olvasmány szavaival, "a harmadnapra föltámadott és a látható alakban megjelent" Krisztusról beszélünk. Testvérek! Különös az idei Húsvét; háború kívül és háború belül. Most még nagyobb a súlya a régi tanítók szavának, hogy "megváltott minket e világ rabságából"(Szárdeszi Meliton pk, in: LH. Nagycsütörtök) E világ, a szentlecke szavaival, a "régi kovásszal" él. A kovászból nem kell sok. Hogy mondta imént az apostol:"...egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti..." Elég egy hazugság, elég egy hamis hír. Már fut is szerteszét. A bűnbeesett ember harapni fog rá! Ez a legvastagabb önzés kovásza. Aki irígységében csak magát látja. Akinek semmi nem elég. Akinek a másik nem számít, aki bírni és uralni akar mindent, és mindenkit. Aki kisújja mozdulatával romba dönt nemzeteket, egymásnak uszít országokat. Csak az én hasznom legyen meg, csak az én fegyverem vegyék! Ez az önzés megrontotta az embert. Az önzés jól tudja, aki az irígységgel uszít: "a másiknak honnan és miért van több", annak nyert ügye van. Így van ez a nemzetek között, így van ez családok között, de még házastársak között is. Nem ezt látjuk?! Nem ezt szenvedjük?! Akkor nincs menekvés? "Én szerencsétlen ember, ki vált meg ettől" - ki vált meg e világ rabságából? - kiált fel az apostol. Hát nincs menekvés? De van, válaszolja az apostol: "Jézus Krisztus, az Igaz!" El tehát a régi kovásszal, "a romlottság és gonoszság kovászával"!
A menekvés: "Tekintsetek Rá, és eláraszt a fény benneteket!" Testvérek! A szentleckében mit javasol az apostol az idei Húsvéton? "Ünnepeljünk hát, de ne a régi kovásszal, ...hanem a tisztaság és az igazság kovásztalan kenyerével". Na ezt a tisztaságot és igazságot mutatják templomaink keresztjei. Ezt akarja elborítani az önzés világának most még növekvő sötétsége Párizsban és Kölnben és itthon is. Testvérek! Az idei Húsvéton még többet kell gondolnunk Pió atya álmára: "Egy galambot látok fölszállni Magyarország felől, ami áldást hoz az egész világra..." Lehet az álom egyik megvalósulása Karikó Katalin tudománya? Az tényleg életet hozott a leállított, a bezárkózott világba. Egyfajta föltámadást a világ életében, de még az ünneplésünkben is, hogy újra együtt lehetünk.
És mi lehet még az álom, Pió atya álma? És itt a mi nagy felelősségünk, családért, országért, európáért, és talán még a világért is! Lehet ez az álom a "tisztaság és igazság kovásztalan kenyere" az Isten-haza-család hirdetése a mai világban? Az Isten, haza, család értékeinek képviselete a mai világban. Magyarok milliói tettek hitet e hármasság mellett - ez a mi nagy felelősségünk!
Máris vannak aki megérezték ezt az új kovászt. Egy család nemrég költözött haza Németországból. A gyermekeink lelkét nem adjuk - mondták a szülők! Ó mit számit ez, hisz oly kicsik vagyunk, oly kevesen vagyunk! Mit számít? Gondoljunk a régi mondásra: "Ha sötét van ne sopánkodj, hanem gyújts meg egy gyertyát és tedd ki!" Hát nem ezt éltük át tegnap a föltámadási szertartásban: "Krisztus világossága!" Elég egy gyertya, egy fény, hogy megtörje a sötétséget. Ha ez Krisztus fénye, akkor a végtelen Isten fénye. Hozzá képest a pénz urai is csak porszemnyi teremtmények, minden hatalmukkal együtt. Nem hiszitek, akkor "Tekintsetek Rá és eláraszt a Fény benneteket!"
Testvérek! Az idei Húsvét legyen bátor hitvallás! Hogy mondta Péter apostol az olvasmányban: "Krisztus megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek és tanúsítsuk..." Az idei Húsvétunk tehát legyen bátor hitvallás hitünk tisztasága és igazsága mellett. Legyen bátor hitvallás a Biblia örök igazságai, örök emberképe, és családképe mellett. Legyen bátor hitvallás a Biblia örök erkölcsi gazságai mellett.
És mindehhez adjon erőt Krisztus, "akit Isten az élők és holtak bírájául rendelt".

Amen