Az egyházi esküvőkön már megígérik leendő gyermekeik keresztelését a fiatalok. Ezért tartjuk ünnepélyesen, lehetőleg szentmisében. Általában a harmadik vasárnap keresztelünk. Egy hónappal előbb illik bejelenteni. A későbbi nevelés miatt igazi keresztszülő csak katolikus, megbérmált – ha házas – érvényes házasságban élő lehet. Iskolások és felnőttek is kérhetik a keresztséget.
Két évig készülnek rá a jelöltek, és két évig kell szentmisére járni annak, akinek erre korábban nem volt lehetősége. A felkészülés folyamán nagyon fontos a szülői és nagyszülői támogatás. A meg nem keresztelt iskolások is ebben a folyamatban készülnek mindkét szentség felvételére. Ők az elsőáldozáskor keresztelkednek.
Az elsőáldozásra jelentkezés feltétele:
- Csak megkeresztelt gyermek lehet elsőáldozó (ha nincs megkeresztelve plébános atyával egyeztetni kell a keresztelés módjáról)
- Folyamatos hittanórára járás (legalább 2év) a plébániai hittanra (szombat 10 óra)
- Rendszeres szentmisére járás (igazoló füzet a sekrestyében átvehető)
- Egyházi iskolába járó gyermekeknek az elsőáldozás előtti évben a plébániai hittanra is kell járni!!!
- A jelentkezési lap leadás módja: Erika néninél vagy sekrestyében
- A jelentkezési lap innen letölthető
Egyházmegyénkben 14 év felettiek bérmálkozhatnak. Nekik még fontosabb a megelőző két évben folyamatos hittan és szentmise. Bérmaszülő csak megbérmált, érvényes házasságban élő lehet.
A holtodiglan-holtomiglan ígéretet ma nagyon nehéz kimondani. Ezért vesszük komolyan a házasságot. Január elejéig illik jelentkezni, mert a felkészítő beszélgetések három hónapot vesznek igénybe. A felkészítésben házaspárok segítenek. Egyre több a vallásos nevelés nélkül felnőtt vagy kereszteletlen jegyes. Ők is esküdhetnek püspöki engedéllyel, de hitüket meg kell ismerjék az esküvőig. Ezért jobb lenne a hittant már gyermekkorban elkezdeni.
A betegek otthoni áldoztatásához a család a következőket készítse elő: fehér terítő, feszület, gyertya, pohár víz az áldozó ujjak lemosásához és egy kis virág, ha van. Az élet után következik ma is. Nemcsak régen kellett a „nagy útra” felkészülni. A paphiány miatt, ha nem is tudok mindenkihez eljutni, veszély, halálveszély esetén a lelkipásztori kisegítőt is hívjuk bátran. Bánatot felindítva menjünk kórházba és jelentsük be a plébánián betegeinket. Minden évben igyekszünk megtartani a betegek szentmiséjét. Ekkor lehet felvenni a Szent kenetet. A betegek kenete az élni akarást és a gyógyulást segíti elő.
